Eddig még nem látott ugrás volt a klímával kapcsolatos katasztrófákban 2019 óta, beleértve a pusztító áradást Dél-Amerikában és Délkelet Ázsiában, hőhullámokat és futótüzeket Ausztráliában és az Egyesült Államok nyugati térségében, rendkívüli Atlanti hurrikán szezont és pusztító ciklonokat Afrikában és Dél-Ázsiában. A több, mint 10 ezer tudós, akik két éve arra szólították fel a világ kormányait, hogy azok nyilvánítsanak globális klímavészhelyzetet, úgy látják, hogy a világ országainak vezetői kudarcot vallottak. Szerintük a politikusok nem képesek a probléma okával, a bolygó kizsákmányolásával foglalkozni, miközben példa nélküli módon megemelkedett a klímaváltozáshoz köthető katasztrófák száma, kezdve a tikkasztó hőhullámoktól az áradásokon és ciklonokon át a tűzvészekig.

A Föld életjeleinek tekintett 31 mutatóból 18 rekordszinten áll.

Ezek között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gleccserek vastagsága és az erdőirtás is. Rámutatnak, hogy bár a koronavírus-járvány miatt az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, de a szén-dioxid és a metán szintje 2021-re rekordot döntött. A 15 évvel ezelőtti szinthez képest 31 százalékkal gyorsult a gleccserek olvadása, és 2020-ban rekordmértékben csökkent a brazíliai őserdők mérete, ami miatt az ottani esőerdő a szén-dioxid megkötése helyett nettó széndioxid-kibocsátó lett.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy négymilliárd haszonállat él a bolygón, főleg marhák és birkák, és össztömegük immár meghaladja az összes ember és vadon élő állat össztömegét. A húsfogyasztás 2018 és 2020 között 5,7%-kal csökkent, valószínűleg a kevesebb sertéshús miatt, amit egy afrikai sertéspestis okozott Kínában. Azonban jövőbeni csökkenés a húsfogyasztásban és húselőállításban valószínűleg nem lesz, amíg nincs egy általános irányváltás a növényalapú élelmiszerek felé.

A cikk szerzői szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy vészesen közelít, de lehet, hogy már túl is léptük azt a pontot, amely után drámai és helyrehozhatatlan klímaváltozásra kell számítani.

Például évszázadokra felolvadhat Grönland és az Antarktisz jégtakarója. 2020-ban a nyári jégréteg a Jeges Tengeren a valaha második legkisebb mértékben volt jelen és a gleccserek vastagsága sem volt még ilyen vékony. A gleccserek sokkal gyorsabban olvadnak, mint korábban hittük, 31%-kal több havat és jeget veszítenek évente, mint 15 évvel ezelőtt.

Az óceánok hőmérséklete és a tengerszint magassága is új rekordokat döntött. Az óceán pH értéke a második legalacsonyabbat érte el, 2012 óta. Ez különösen aggasztó, ugyanis a korallzátonyok ellenállása az óceán elsavasodásával szemben csökken a hőmérséklettel. Több, mint 500 millió ember függ a korallzátonyoktól az élelmiszer, turizmus vagy trópusi viharhullám elleni védelem miatt.

Globális hőmérséklet (1820—2020)

Három fontos üvegházhatású gáz, a szén-dioxid, metán és kéjgáz koncentrációja döntött rekordot 2020 és 2021-ben. Nagyjából 1,25 °C fokos melegedést látunk, ami azonnali klímavédelmi közbeszólást követel.

A tudósok gyors és radikális lépéseket sürgetnek; fel kell számolni a fosszilis energiahordozók felhasználását és helyette a megújuló energiafelhasználás felé kell elindulnunk, mérsékelni kell a szennyezést, helyre kell állítani az ökoszisztémákat, hogy visszaállítsuk a biológiai sokszínűséget, növényi alapú étrendre kell áttérni, ezáltal csökkentve az élelmiszer hulladékot, szakítani kell a jelenlegi növekedési modellekkel és stabilizálni kell a bolygó népességét!

Forrás: https://telex.hu/tudomany/2021/07/28/veszesen-kozelit-a-fold-vegoraja-allitja-tobb-mint-tizezer-kutato-egy-szaklapban, https://academic.oup.com/bioscience/advance-article/doi/10.1093/biosci/biab079/6325731?login=true